HÍREK

A kis csapat már a hajnali órákban útnak indult, hogy időben megérkezzünk Szécsénybe a reggel 7 órakor kezdődő szentmisére. A karitászos zarándokok Barsi Balázs atya mély és elgondolkodtató szentbeszédét hallgathatták. Balázs atya lelki útravalójával, valamint Jób testvér áldásával indult el a lelkes kis közösség, Isten oltalmába ajánlva az előttünk álló utat.

A Mária út a Cserhát gyönyörű, lankás dombjai között vezetett bennünket Szentkút felé. A természet szépségében is Isten teremtő szeretetét csodálhattuk meg. Utunk során számos kereszttel találkoztunk, amelyeknél megállva közösen imádkoztunk betegeinkért, gyógyulásukért és megerősödésükért. A mintegy 25 kilométeres zarándokút során végig imádkoztuk a négy Rózsafüzért, imáinkat ismételten betegeinkért és szeretteinkért ajánlva fel.

Magyargécre érve a templom előtt igazi szeretetvendégséggel fogadtak bennünket a helybéli asszonyok. Hálás szívvel fogadtuk a gondoskodást és a finom falatokat, amelyek új erőt adtak az előttünk álló úthoz. A templomban közösen elimádkoztuk a Mindenszentek litániáját, majd lelki megerősödéssel folytattuk zarándoklatunkat.

Utunk következő állomása Nógrádmegyer volt, ahol Balogh Laci atya nagy szeretettel fogadott bennünket. Vendégszeretetét saját készítésű paprikáskrumplival is kifejezte, amelyből jóízűen elfogyasztottunk egy-egy tányérral. A testi táplálék után új erővel és hálás szívvel indultunk tovább a kegyhely felé.

A Cserhát békés dombjai között járva Isten teremtett világának számtalan szépségét fedezhettük fel. Mezei nyúllal és őzekkel találkoztunk, távolról pedig szarvasbika bőgését is hallhattuk. A természet csendje és szépsége különleges keretet adott imáinknak és beszélgetéseinknek. Az imádságok között mély és őszinte beszélgetésekre is jutott idő, így nemcsak az út során kerülhettünk közelebb Istenhez, hanem egymáshoz is.

Szentkút határában a Mária-forrás friss vizéből ittunk, és kulacsainkat is megtöltöttük. A forrás vize ezen a napon számunkra nemcsak felüdülést, hanem a kegyhelyhez érkezés örömét és Mária oltalmazó szeretetét is jelképezte.

Amikor végre megérkeztünk Mátraverebély-Szentkútra, egy ferences atya várt bennünket, aki szeretettel fogadta a zarándokokat, és a kegyhelyre érkezőknek járó áldással köszöntött bennünket. Hálát adtunk azért, hogy Isten kegyelméből végigjárhattuk ezt a hosszú utat, és együtt érkezhettünk meg a Szűzanya lábához.

Az út fáradalmait magunk mögött hagyva, más zarándokokkal együtt vettünk részt az esti vesperáson. Az imádság csendjében visszatekinthettünk a napra, és hálát adhattunk mindazért a kegyelemért, amelyet ezen a napon kaptunk: a közös imádságért, a találkozásokért, a természet szépségéért, a szeretetteljes vendéglátásért és azért, hogy együtt lehettünk.

Vacsora után testben elfáradva, de lélekben feltöltődve és megerősödve indultunk haza. Szívünkben magunkkal vittük a közös imádságok erejét, a kapott áldást, valamint mindazokat, akikért ezen a zarándokúton imádkoztunk.

Adja Isten, hogy a kegyhelyen kapott lelki ajándékok és kegyelmek a hétköznapjainkban is velünk maradjanak, és erőt adjanak ahhoz, hogy szeretettel és szolgáló szívvel forduljunk továbbra is a ránk bízottak felé.

Szőke János

Váci Egyházmegyei Karitász