HÍREK

„Hálás vagyok Dr. Fodor Réka szolgálatának, melynek köszönhetően rengeteg beteg emberen tudtunk segíteni, sokakat megérintettünk, sokak életébe hoztunk változást”– kezdte Izunna atya, aki az Afréka Alapítvány társalapítójaként meghívást kapott arra a díjátadóra, melyen Dr. Fodor Réka Afrikában végzett humanitárius és orvosi missziójáért vehetett át kitüntetést. „Nem csupán a díjátadóra érkeztem; azért is vagyok itt, hogy megragadjam az alkalmat, és köszönetet mondjak azoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak kórházunk működéséhez, így például a Hungary Helps Program munkatársainak. A program révén kórházunk egy hatemeletes épülettel bővül. Találkoztam továbbá a Honvédkórház főigazgatójával is, hogy kifejezzem hálámat, amiért megengedte, hogy Dr. Csókay András és más orvosok, nővérek több alkalommal is eljöhessenek kórházunkba orvosi misszióra. A világszerte elismert idegsebész, Csókay doktor úr közel 150 betegünkön végzett műtéteket, beavatkozásokat. Nigériának nincs szakembere ezen a területen, és az idegsebészeti szolgáltatások nagyon költségesek, de Csókay doktor úr teljesen ingyen dolgozott. Nagyon hálásak vagyunk neki” – folytatta a katolikus pap, amikor arról kérdeztük, milyen okból érkezett hazánkba. Izunna atya kéthetes magyarországi látogatása során sok helyen megfordult Dr. Fodor Réka vendégeként, és mivel korábban egyházmegyénk Karitásza kisebb ajándéktárgyakkal támogatta az afrikai missziót, rendszeresen beszámolva a nigériai fejleményekről, Vácra is ellátogatott.

„A látogatásom másik oka pedig, hogy ez idő tájt jött Ferenc pápa Magyarországra, és a pápalátogatás programjain szerettem volna részt venni, csak úgy, mint a két évvel ezelőtti Eucharisztikus Kongresszuson. Úgy gondolom, nagyszerű és különleges lehetőség, hogy a pápa rövid időn belül kétszer is ellátogatott ide.”

Az Onitsha városában található Szent Borromeo Kórház igazgatója elmondta, hogy bár Ferenc pápa még nem járt Nigériában, Szent VI. Pál és Szent II. János Pál pápa igen, előbbi ráadásul azt a kórházat látogatta meg 1962-ben, ahol Izunna atya jelenleg dolgozik. Kórházának missziójáról lelkesen mesélt a katolikus pap, hangsúlyozva, hogy az intézményben akkor is kezelik a betegeket, ha nem tudnak fizetni a szolgáltatásokért, mert az orvosok mindenekelőtt az élet megmentésére fókuszálnak, és elsődleges szempontjuk, hogy minőségi egészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak minden ember számára. „Afrikában az emberek jó része nem tudja, mi az az egészségbiztosítás. Nigéria egy több mint 200 milliós lakosságú ország, ahol a kórházba járó betegek nagy része zsebbe fizet. Ugyanakkor rengeteg ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy fizessenek az egészségügyi ellátásért. Éppen ezért mi a kórházunkban alacsony áron nyújtjuk a szolgáltatásainkat, hogy megfizethetővé, elérhetővé tegyük azok számára is, akik valóban szükséget szenvednek.”

Az infláció a kórház működésére is rossz hatással van. „Nagy kihívás a költségeket fedezni, főleg ezekben a nehéz időkben. A nigériai kórházakban használt eszközök nagy része ráadásul import áru.” S bár a magyarokkal való együttműködésnek köszönhetően működési költségeiket valamivel csökkenteni tudták, továbbra is szükségük van adományokra. „Ha valakinek nincs pénze, az elsődleges, hogy megmentsük az életét, és csak ezután térünk rá a költségekre. Hiszen, ha megtagadnánk egy nincstelen beteg ellátását, az az illető életébe is kerülhet, ezt pedig nagyon nem szeretnénk. Az anyaméhtől a sírig szeretnénk törődni az emberekkel. Nemrégiben például meghívtuk az összes várandós édesanyát, akiket a kórházban jelenleg kezelünk, és ételt adtunk nekik, hogy gondoskodjunk róluk és a születendő gyermekükről is, hiszen a fogantatás pillanatától kezdve érték az emberi élet.”

Az atyát végül arról kérdeztük, milyen a keresztények helyzete az országban. „Azt kell mondanom, a történelem során soha nem volt könnyű kereszténynek lenni, ha valaki teljes szívből akarta gyakorolni a hitét. Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és úgy kövessen – mondja Jézus. A nigériaiaknak is megvan a maga keresztje; nekik is végig kell menniük a saját Golgotájukon. Bár az országban állítólag vallásszabadság van, a gyakorlat nem ezt mutatja. Az iszlám fundamentalisták által elkövetett merényletekben, amikor templomokban vagy nyilvános helyeken támadnak, sok keresztény, ugyanakkor muszlimok is életüket vesztették.”

Izunna atya elmondta, a keresztények elleni támadások java részt Észak-Nigériában jellemzőek. „Vannak az országnak olyan területei, ahol az emberek félnek templomba menni, legfőképp északon, mert ott él a muszlimok nagy része. A támadások sok dologra kihatással vannak, többek között az emberek jövőképére. Megrettennek és elgondolkoznak azon, hogy mi lesz a családjukkal. Mi lesz akkor, ha egy támadás következtében rokkantak lesznek? A félelmeik miatt nem tudják a jelen lehetőségeit sem kihasználni, és ezek nagy nehézségek. Máshol viszont, Nigéria déli területein– például az én városomban – szabadabbak vagyunk, minden nap járhatunk szentmisére különösebb félelem nélkül.” A nigériai pap végül elmondta; minden korban és helyen kicsit mást jelent kereszténynek lenni, ahogy mások a kihívások is. „Van, ahol szó szerint el kell gondolkodnia az embereknek: ha Jézus Krisztus meghalt értem, kész vagyok-e ugyanezt megtenni érte? Kész vagyok meghalni azért, amiben hiszek? Hiszen Ő az Út, az Igazság és az Élet.”

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye