Programnaptár
<< 2026 November >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30


Egyházmegyei hírek
- XIV. LEÓ PÁPA ÜZENETE A 41. ...
- HALLJUK MEG A KIMONDATLAN KÉ...
- FELEBARÁTI SZERETETTEL A NAG...
- SZERETETTEL SZOLGÁLJATOK - L...


Egyházmegyei programok


Keressen minket Facebookon:



Váci Egyházmegyei Karitász
2600 Vác, Hattyú u. 1. - Tel.: +36 27 814 174 - E-mail: caritas@vaciegyhazmegye.hu

HÍREK

Hír beküldése: hirbekuldes@karitasz.vaciegyhazmegye.hu

Óriási felelõsséggel, nagy odaadással – Újjáalapítására emlékezett a Katolikus Karitász Pécsett
2021. Június 28.

Idén ünnepli megalakulásának 90. és újjászervezésének 30. évfordulóját a Katolikus Karitász. Ebbõl az alkalomból szervezett a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász ünnepséget június 23-án. A nap kezdetén emléktáblát avattak Szalai János címzetes prépost, az újjáalakult pécsi Karitász elsõ igazgatója tiszteletére.

Bíró László nyugalmazott tábori püspök személyesen is ismerte Szalai János atyát; visszaemlékezésével közel hozta alakját a táblaavatáson jelenlévõkhöz.A pécsi ünnepnap a püspök számára személyesen is különleges volt, mivel épp pappá szentelésének 47. évfordulójára esett.

A nyugalmazott ordinárius Szalai János alakjának, életpályájának felidézésével párhuzamosan szólt a Karitász pécsi elõzményeirõl is. A „Velner-mûvek”,vagyis három helyi hölgy városi segítséggel végezte a szociális munkát, ruhát gyûjtöttek, betegeket gondoztak. A karitászmunka a Balkánon folyt háború alatt kapott igazi lendületet. János atya ekkor érkezett haza Gyõrbõl, s bár teológiát szeretett volna tanítani, meglátta ezt a feladatot és nagyon nagy erõkkel látott hozzá. Halkszavúságát tevékeny voltával ellensúlyozta, már diákkorától kezdve közösségszervezõ volt: ezzel is „készítette fel õt a Jóisten a szolgálatra”.

Hittanosai is megbecsült emberekké váltak késõbb, pedig az ‘50-es években nem volt egyszerû a hitoktatás helyzete. Hamar felismerte azt is, hogy a zsinati teológiát kell hazahozni Magyarországra, ezt õ vitte bele a papnevelésbe, az elsõ papnevelési szabályzatba.

„Nagy munkabírású, nagyon következetes ember volt. Ha valaki valamit elvállalt, kihajtotta belõle. Ha dühös volt valakire, akkor is csak annyit mondott, »tücsökbogár«. Ez volt a legcsúnyább szó, amit használt.”

Szalai János atya teológiai napokat is szervezett, járta a határon túli területeket, s meghívta az ottani ismerõseit, az aktív lelkipásztorokat. „1989-ben minket kevésbé érintett az NDK-s vándorlás, de jött a balkáni háború. Ekkor nagyon nagy hasznát vette a nyelvtudásának. Különbözõ nemzetközi szervezetekkel vette fel a kapcsolatot, s irányították ide a segítséget. Óriási felelõsséggel, nagy odaadással rengeteg embernek segített. Nem hiába kapott minden oldalról sokféle kitüntetést. Késõbb, nyugdíjas éveiben is figyelemmel kísérte, mi történik a magyar egyházban”  – méltatta a pécsi egyházmegyei karitászszervezet alapítóját Bíró László.

Felföldi László pécsi megyéspüspök a táblaavatáson arra hívta föl a figyelmet, hogy valójában minden emberi életnek a mélye, a jó emberi érzete a karitász alapjain nyugszik. Ezek közül az egyik a szegénység. „Aki nem érzi magát ebben a világban rászorultnak és szegénynek, az soha nem tud segíteni senkin.

A segítség abból indul ki, hogy rászorulok,

de ez a világ azt sugallja: te senkire nem szorulsz rá, te magad mindent meg tudsz oldani. Minél inkább érzi valaki, hogy szüksége van a másik emberre, annál nyitottabb a szeme és annál inkább látja a másik életet.”

A második alapelem az ingyenesség, ami az önkéntességben jelenik meg. Csak az ingyenes jóság és szeretet szépíti az életünket. Aki a szíve gazdagságát nem adja oda valami miatt, abban ez, mint a hûtõszekrényben ott hagyott hús, megbüdösödik – mutatott rá a fõpásztor, aki szerint sok-sok ember boldogtalansága, állandó savanyúsága csak azon múlik, hogy képtelen az ingyenes szeretetre.

Egy idõ után nem tud örülni, nem tud mosolyogni, mert ráromlott az a szeretet, az a jóság, amit tovább kellett volna adnia.”


Vannak olyan dolgok, melyeket lehet egyénileg, saját vállalkozásban mûvelni, de vannak az életnek területei, amelyek csak közösségben valósíthatók meg, ilyen a karitász is – folytatta a püspök.

A harmadik alap, hogy legyenek kisebb-nagyobb közösségek, ahol megtapasztaljuk, hogy rászorulunk egymásra, hogy van bennünk egy csodálatos ajándék, amit csak ingyen szabad és lehet odaadni, és összefogunk, mert egymásra tekintve, egymásra mosolyogva sokkal többet, sokkal nagyobbat, sokkal szebbet tudunk megvalósítani. Ezt köszönjük meg most az alapítónak az emléktábla avatásával, és erre tekintve kell a saját karitászunkat erõsítenünk és gazdagítanunk – tette hozzá Felföldi László.

Ezt követõen leplezték le az emléktáblát, mely a pécsi járókelõk számára is tanúságul szolgál a Karitász alapításáról és alapítójáról.

A program szentmisével folytatódott a pécsi székesegyházban. Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója homíliájában a napi evangéliumhoz kapcsolódva arra hívta fel a jelenlévõk figyelmét, hogy „nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt;

a jó gyümölcs megterméséhez meg kell térnie mindenkinek”.

A szentmisén a pécsi Karitász harminc éve fennálló csoportjait is emléklappal köszöntötték: a komlói Boldog Salkaházi Sára Karitász Csoportot, a szigetvári Szent Rókus Karitász Csoportot és a pécsi Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia Karitász Csoportját, akik értékteremtõ, áldozatos munkájukkal hozzájárultak a Karitász országos hálózatának kiemelkedõ tevekénységéhez az újjáalapítástól fogva.

A Dóm Kõtárban az ünnepség keretében megnyílt a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász elmúlt harminc évérõl szóló kiállítás. Besenczi Zsolt karitászigazgató elmondta, a fõ céljuk a tárlattal az volt, hogy emléket állítsanak, emlékezzenek, megszólítsák az emberek szívét, önkéntes munkára hívják õket, a diákokat pedig szeretetszolgálatra, mert „a célunk nemcsak megõrizni az elmúlt harminc év értékeit, hanem továbbvinni, tovább növelni azokat”.

A teremtésvédelem és a gondos adománykezelés jegyében elkészült tárlathoz nem kértek fel profi kiállításszervezõt; az adományokat átmenetileg használták a kiállításhoz; a bezárás után visszajuttatják majd azokat az adományozási körforgásba. „A megjelenített elemek mögött ott vannak a mi kis történeteink, az emlékeink, a támogatóink, az önkénteseink, az imáink és persze a mindennapi kihívásaink” – hangsúlyozta az egyházmegyei karitászigazgató.

A pécsi kiállítás augusztus 26-ig látogatható, hétfõn, szerdán és pénteken.

A Katolikus Karitász jubileumának következõ állomása egy 90 km-es zarándoklat lesz Homokbödöge célállomással, június 30. és július 3. között.

Szöveg: Besze Erika/Katolikus Karitász

Fotó: Harasztovics Arnold/Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
<< Vissza

Katolikus Karitász országos adományvonala (500Ft/hívás)