HÍREK

A karitászcsoport azonnal segítségére sietett, élelmet, takarót adtak a rászorulónak, de azzal is szembesültek, hogy a házban még ágy sincs. A karitászcsoport vezetője és találékony, ügyes kezű férfi tagjai azonnal akcióba léptek. Felmérték mit lehet a leggyorsabban tenni és úgy döntöttek, hogy átmeneti megoldásként faoszlopokból, hungarocellből és gipszkartonból építik újjá a megrongálódott falrészt. Az építőanyagokat a karitászközpont biztosította. A Vanyarci karitászcsoport tagjai példát mutattak emberségből. Egy olyan elesett, magára maradt embernek segítettek, akinek semmije sincs; ha van alkalmi munkája, akkor talán eszik aznap. Tüzelőjét naponta szedegeti össze - minden nap annyit gyűjtöget össze, ami neki éjszakára elég. Nappal alkalmi munkát keres és valamilyen fűtött helyiségben húzza meg magát. Mindig csak este megy haza és gyújt be a kevéske fájával rozoga kályhájába. Senki nem várja otthon. Napról-napra él, amíg megadatik neki, hogy reggel még felkelhet. Sokan elítélik,mert nem túl vonzó a látványa sem. Mégis egy EMBERről van szó… és a vanyarci karitászosoknak csak ez számított. Pénteken a karitászos fiúk nem mentek dolgozni, hogy helyre tudják állítani a bedőlt falat; ezért aznapra nem kaptak bért. Mégsem érezték úgy, hogy kárt szenvedtek volna. Ez a nélkülöző ember soha nem fogja tudni viszonozni a segítségüket, de örömében és hálájában sokkal több volt:a segítők megláthatták benne Krisztust.