Programnaptár
<< 2026 November >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30


Egyházmegyei hírek
- XIV. LEÓ PÁPA ÜZENETE A 41. ...
- HALLJUK MEG A KIMONDATLAN KÉ...
- FELEBARÁTI SZERETETTEL A NAG...
- SZERETETTEL SZOLGÁLJATOK - L...


Egyházmegyei programok


Keressen minket Facebookon:



Váci Egyházmegyei Karitász
2600 Vác, Hattyú u. 1. - Tel.: +36 27 814 174 - E-mail: caritas@vaciegyhazmegye.hu

HÍREK

Hír beküldése: hirbekuldes@karitasz.vaciegyhazmegye.hu

Karitász lelki nap és városi keresztút
2019. Április 15.

A Váci Egyházmegyei Karitász munkatársai 2019. április 13-án - lelki napot szerveztek az egyházmegyében karitatív munkát végzõ önkéntesek részére.

A virágvasárnap elõtti napon 42 településrõl összesen több, mint 200 karitász önkéntes érkezett - Abonyból, Alsó-Gödrõl, Aszódról, Bagról, Borsosberénybõl, Ceglédrõl, Csömörrõl, Dabasról, Diósjenõrõl, Drégelypalánkról, Dunakeszirõl, Dunaharasztiból, Felsõ-Gödrõl, Fótról, Kartalról, Kemencérõl, Kerepesrõl, Kistarcsáról, Letkésrõl, Mendérõl, Máriabesnyõrõl, Nagykátáról, Nagyorosziból, Nógrádmegyerbõl, Nõtincsrõl, Patakról, Rétságról, Szécsénybõl, Szobról, Szõdrõl, Szõdligetrõl, Tápiógyörgyérõl, Terénybõl, Tiszaföldvárról, Turáról, Úriból Valkóról, Váchartyánból, Vácszentlászlóról, Zagyvapálfalva-Vizslásról, Vácról és Zebegénybõl.

A program 10 órakor szentmisével kezdõdött, melyet Tamási József címzetes apát - kartali plébános mutatott be; Szíjártó László atyával, Urr Zsolt Ipoly atya koncelebrálásával a váci fõtéren lévõ Fehérek templomában. A diákonusi szolgálatot Kovácsik Antal diákonus látta el.

József atya a karitász önkénteseknek szóló prédikációjában kiemelte, hogy fontos megtisztítani magunkat, hogy alkalmasak legyünk a szeretet továbbadására. Jézus "apró pénzre váltotta" a Teremtõ Isten szeretetét. Vegyünk részt ebben a teremtõ munkában - teremtsünk hát mi is - még pedig szeretetbõl!"

A szentmisét követõen Fieszl Csaba - a Váci Egyházmegyei Karitász igazgatója köszöntötte a résztvevõket; majd képes beszámolóval mutatta be a 2018-as év eseményeit és eredményeit. Továbbá megköszönte a karitász önkéntesek fáradhatatlan és önzetlen szolgálatát.

A lelkigyakorlatot Szíjártó László – a Veszprémi Egyházmegyei Karitász igazgatója tartotta, aki Mária és Márta történetét állította a középpontba.

Bevezetõjében bemutatta a fõszereplõket, majd elmondta, hogy valószínûleg Mártát és Máriát váratlanul érte Jézus látogatása.

A háziasszonyok általában tisztességesen elõkészülnek a vendég fogadására, hogy amikorra megérkeznek – minden rendben legyen. Itt azonban más volt a helyzet. Márta azonnal elkezd sürögni-forogni a konyhában, hiszen egyszerre sokan érkeztek, sok embert kell ellátni. Mária pedig látszólag nem tesz semmit. Egyszerûen odaül Jézus mellé és hallgatja. Egy idõ után Márta felrója ezt a testvérének és kéri: „Szólj már neki Jézus…. Én itt egyedül megszakadok, õ meg csak ott ül.”

Karitászos szemmel nézve azt is mondhatnánk =  az apostolok, akik váratlanul jönnek. Nálunk a rászorulók jönnek bejelentés nélkül. Nem mindegy hogy fogadjuk õket.

Érdekes a történet folytatása – Jézus válasza: „ Márta, Márta! Sok mindenre gondod van, és sok mindennel törõdsz, pedig csak egy a szükséges.”

Hogy mondhat ilyet Jézus? Azt aki mindent megtesz az õ kedvéért, kényelmééért, azt ledöngöli, aki pedig látszólag nem tesz semmit, azt meg dicséri?.....

Jézus nem azt akarja mondani, hogy ne csináljunk semmit. Hol keressük az igazságot? Jézus – nekünk embereknek ezzel azt üzeni, akik sok mindennel foglalkozunk a nap során, de legyen egy idõpont, amikor megállunk és önmagunkra és Istenre figyelünk. Jézus azt akarja mondani, hogy fontos, hogy ellássunk benneteket, de én most vagyok itt nálatok. Rám figyeljetek – mi a szándékom, mi az Isten akarata. A MOST a fontos.

Nyilvánvalóan fontos az életünkben, hogy legyen egy olyan pont, amikor csak magunkra akarunk figyelni – pl. lefekvés elõtt; vagy ilyen egy nagyböjti lelkigyakorlat, amikor odaülök az Úr lábához és hallgatok.

Más szempontból – a karitászosok szempontjából (nem akarok senkit megsérteni), de mi karitászosok, önkéntesek mennyi mindennel foglalkozunk az év során. Kézzel fogható módon - ez kell. Ez a kötelességünk, szolgálatunk része. Ilyenkor Márták vagyunk; de nemcsak Mártának kell lennünk, Máriának is kell lennünk!

Kell az az idõ amikor látszólag nem teszünk semmit. Mikor lehetünk és hogyan lehetünk Máriák? Vesszük a fáradságot és elmegyünk a kórházba vagy idõs betegekhez. Látszólag nem csináltunk semmit. Lehet, hogy már tudjuk pontosan, hogy mit fog mondani százegyedszer is. De ha kész vagyok arra, hogy kettõszáztizedszer is meghallgassam ugyanazt, akkor én Mária vagyok. Gyakorlatban nagyon fontos ez. Rá figyelünk, idõt fordítva rá. Neki ez azt üzeni: valakinek még fontos; valakinek még számít. Ha megszorítom a kezét, rajtam keresztül Isten az - aki jelen van.

Virágvasárnap elõnapján vagyunk.

Kispapként a szemináriumban a spirituális atya egyik alkalommal egy szentképet hozott az egyik punktára (elmélkedésre), mely a keresztet ábrázolta – Krisztus keresztre feszítve. Jézusnak azonban hiányoztak a kezei és a lábai. A képnek az volt az üzenete: TE légy az én kezem és te légy az én lábam. Mi vagyunk Jézus meghosszabbított keze és lába. Egy baráti kézfogással ha tudok vigasztalni, akkor az nem az én kezem, hanem a Názáreti Jézus keze. Rajtam keresztül érzi meg Isten végtelen irgalmát és szeretetét. Bölcsnek kell lennünk ahhoz, hogy aki elõttünk áll – mire van rászorulva. Nemcsak ruhára, ennivalóra…

Sok embertársunknak meg van mindene, de hiányzik az életébõl a szeretet. Nem könnyû eldönteni hogyan segítsek.

Ehhez kérjük a Szentlélek segítségét, hogy

- mikor kell Máriának és mikor kell Mártának lenni

- mikor kell gyûjteni és osztani és

- mikor kell hallgatni.

Az imádságon keresztül ne csak külsõdleges módon végezzük a szolgálatot! Kell biztos háttér, személyes kapcsolat az élõ Istennel, a Teremtõvel.

Nagyon fontos, hogy közösségekbe, plébániához kapcsolódva tudjunk közösen imádkozni is. Egymásért, önmagunkért, csoportunkért és azokért akiken segíteni akarunk.

Miért fontos az imádság? Köszönetet mondunk az Istennek – a képviselõ testületért, a ministránsokért, a karitászcsoport tagjainak is a sok szolgálatért, de a Rózsafûzéreseknek is, mert övék a legfontosabb szolgálat. Az alapot adják.

Ahhoz, hogy mindenki jól végezze a szolgálatát kell az imádság, amely ösztönöz a jó megtételére, hogy az összhang meglegyen az életünkben.

Legyünk Márták, de lehessünk Máriák is. Ha így teszünk azokért, akikre odafigyelünk, boldogabbak lesznek.

László atya befejezõ gondolatként egy sváb származású családról mesélt, akiktõl a háború alatt mindenüket elvettek. Az édesanya így tanította gyermekeit amikor már mindenük elveszett: Jegyezzétek meg: ha semmitek sincs – akkor sem bántsátok egymást.

A kudarcainkból az a Jézus segítsen fel, aki 3-szor is elesett, de mindig felállt. Nagyon sok szépet és jó tehetünk, ha hordozzuk saját és egymás keresztjét.

Végül László atya szép nagyhetet és jó egészséget kívánt minden karitász önkéntesnek.

A templom mellékoltárainál Teréz anya lelkiségét, életét és üzenetét bemutató képsorozat volt megtekinthetõ a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata jóvoltából.

A Galamb utcai oktatási központban dr. Beer Miklós püspök atya is meglátogatta a legrászorultabbakat támogatókat, majd a Székesegyház elõtt csoportkép készült.

A lelki nap délutáni része a 14 órakor kezdõdõ városi keresztúthoz kapcsolódott. Az Egyházmegyei Múzeumtól egészen a Hétkápolnáig kísértük el imádkozva-énekelve Krisztus Keresztjét.

Köszönjük minden karitász önkéntesünk lelki napon való részvételét.

Áldott húsvétot!

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
<< Vissza

Katolikus Karitász országos adományvonala (500Ft/hívás)