HÍREK

– Mi a jelentősége annak, hogy a 2020-as eucharisztikus kongresszus megrendezését Magyarországra bízták?
– Az eucharisztikus kongresszusok sorozata a XIX. században kezdődött, először nem is rendszeresen tartották meg, főként Itáliában, ám később mindinkább kilépett Olaszország határain kívülre, és elkezdte „járni” a világot. A legutóbbi időkben már rendszeresen, négyévente rendezik meg, a kongresszus mögé két fontos cél sorakoztatható fel. Az egyik, hogy erősítse a hívő emberek számára az eucharisztiában jelen lévő Krisztus iránti tiszteletet, illetve összegyűjtse a világ katolikusait Jézus Krisztus köré, aki az egyházunk alapítója és éltetője. Amint a nevében is szerepel, világkongresszusról beszélünk, vagyis a Föld legkülönbözőbb országaiból érkezhetnek, s reméljük érkezni is fognak vendégek.

A világ minden részéről várják a vendégeket

– Akárcsak 1938-ban, amikor Budapest látta vendégül a világ katolikus híveit?
– Eddig ez volt az egyetlen kongresszus, amelynek Budapest adhatott helyszínt. Ekkor nemcsak Európából, de távoli földrészekről is idelátogattak hívek. Ma az utazás már sokkal egyszerűbb, mint közel nyolcvan évvel ezelőtt, így biztosak lehetünk benne, hogy a Föld minden részéről érkeznek hozzánk az alkalom kapcsán.

– Milyen programok zajlanak általában a kongresszuson?
– Általában rendeznek egy tudományos, teológiai konferenciát, ahol egy eucharisztiával kapcsolatos témát járnak körül, továbbá minden kongresszusnak van jelmondata, ami abban a pillanatban a legtöbbet üzeni az emberiségnek, és amely az adott országban, időpontban a legfontosabb, és ugyancsak kötődik az eucharisztiához. A kongresszusnak vannak liturgikus elemei is, amely a mi esetünkben nagyon fontos, hogy az események ne csak Budapestre szorítkozzanak, hanem a vidéki egyházmegyék is készüljenek rá. Vonjuk be a híveket, különböző liturgikus alkalmakra, lelki gyakorlatokra, szentségimádásokra, olyan ünnepélyes eseményekre, mint például az Úr napja, az eucharisztia ünnepe!

Mindenkit bevonnak az ünneplésbe

– Lehet e rangos eseményt mondjuk az olimpia rendezési jogának elnyeréséhez hasonlítani?
– A pápa vezetésével ebben az időben a városra és országra terelődik a világ katolikusainak figyelme, azt gondolom, ez már önmagában ragyogó imázsképet alakíthat ki az országról. Hiszen akik idejönnek, részesei is az eseményeknek, számukra nyilvánvalóan nagyobb ünnep lesz a kongresszus időszaka. Ugyanakkor a média által akár az egész világon nyomon lehet majd követni az itt zajló eseményeket. A műsorok mintegy bevonják a tévénézőket az ünneplésbe, még ha személyesen nem tudnak is részt venni rajta. A világ katolikusai tudnak róla, számon tartják ezt az eseményt, így akinek esetleg nincs túl sok ismerete az országról, megismerheti a rendezvény kapcsán hazánkat.

– Mennyi hívőre számíthatunk?
– Elég ha azt mondom: 1938-ban is több százezres jelenlét mellett zajlottak az események a Hősök terén. Ezeket az alkalmakat nem a bíborosoknak, püspököknek, főpapoknak rendezik, hanem a híveknek, az más kérdés, hogy a világ országainak számos püspöke is részt vesz a kongresszuson.

– Körvonalazódik, milyen rendezvényekre számíthatnak a hívek?
– Konferenciák mellett szokás rendezni korcsoport szerinti bontásban programokat, így külön tarthatunk tematikus eseményeket az első áldozók – 1938-ban is több ezer gyermek lett első áldozó a kongresszus idején –, a bérmálkozók, az egyetemisták, a családok számára. Hogy konkrétan milyen programokat kínálunk a híveknek, majd ezután gondoljuk át. Annyit elárulhatok: igyekszünk olyan eseményeket kínálni, ami a híveknek személyes megszólítottságot eredményezhet.

A magyar katolikus egyház sokszínűségét bemutató programokkal is készülnek

– Lesznek speciálisan magyar programok?
– Még csak most indult el a gondolkodás, így nem tudom megmondani, mi lesz a nálunk rendezendő kongresszus témája. Hamarosan megkezdjük egy szervezet felépítését, amelynek az lesz a feladata, hogy a kongresszus tartalmi elemeit megtervezze, a lebonyolítást elvégezze. De reméljük, lesznek kulturális rendezvények az egyházművészettel, az irodalommal kapcsolatban, amelyek a mi magyarságunkat, keresztény katolikus létünket jellemzik, olyan események, amelyek egyházunk sokszínűségét képesek bemutatni.

– Mit jelent a kongresszus a többi honi keresztény felekezet számára? Tervez-e velük közös programokat a magyar katolikus egyház?
– Természetesen, a meghívás mindenkinek szól, nem zárunk ki senkit, s nemcsak a többi keresztényt, de a más vallásúakat sem. Ám protestáns testvéreink másképpen vallják Krisztus eucharisztikus jelenlétét (lásd keretes írásunkat – a szerk.), mint mi, így előfordulhat, hogy nem mindannyian éreznek majd indíttatást a részvételre. Bár meggyőződésem: sok olyan pont van hitünkben az eucharisztiával kapcsolatban, ami a protestánsok érdeklődését, részvételi szándékát erősítheti.

Ez nem csak a katolikus egyház eseménye

– A felkészülés vélhetően hatással lehet az infrastruktúrára is. Mekkora terhet ró az egyházra, a fővárosra, az országra a készülődés?
– Ezt ma felelősséggel megmondani nem lehet, hiszen a közelmúltban zajlott le az első találkozó, ahol a struktúrát próbáltuk meg felállítani. De hogy egy konkrét példát mondjak, amire talán kevesen gondolnak: nagy kihívást jelent majd, hogy a programokat idegen nyelveken is követhetővé tegyük és be tudjuk vonni a liturgiába az ideérkező idegeneket. Az is biztos, hogy bizonyos fejlesztésekre szükség lesz. És meg kell találni azokat a helyszíneket, amelyek egymáshoz is közel esnek, ugyanakkor nagy létszámú közösséget képesek befogadni. Számba jöhet a Hősök tere, a BNV csarnokai, sportcsarnokok. Bízunk benne, hogy mind a főváros, mind a kormány a segítségünkre lesz, hiszen a 2020-as programsorozat nemcsak a katolikus egyház eseménye; meggyőződésem, hogy országimázs erősítése szempontjából a kongresszus egy nagyszerű lehetőség.

– Egyeztettek a kormánnyal a támogatás mértékéről?
– Egyelőre még nem. Ezeket a lépéséket ezután fogjuk megtenni, ahogy a következő hetek feladata lesz a tennivalók ütemezésének összeállítása is.

Forrás: Magyar Nemzet 2016. 02. 23.